Már 4 hónapja, hogy nem írtam a blogomba. Rengeteg dolog történt azóta, itt járt Anyukám, volt másfél hónap szabadságom, majd a fiúk és én is újra elkezdtük a sulit.
Ami az elmúlt hónapot jellemezte, az az, hogy Karen és Mark (a fiúk szülei) egyfolytában harcolnak a fiúk felett. Bár Mark leginkább arra megy, hogy kicsinálja Karent érzelmileg és pénzügyileg. Az elmúlt hónaopot a bíróságon töltötték és bár nem akartam belekeveredni a dolgokba, állást kellett foglalnom nekem is. Mark 25.000 dollárra perelt be Karent, ami az ő bírósági költségeit fedné. A vicc ebben az, hogy ő kezdeményezett minden pert és mind fölösleges volt. A lényeg az egészben az, hogy a pénzt nem kapta meg, sőt még elköltöttek vagy ugyanennyit a semmire. Viszont 1 dologban lényegi döntés született, hogy ha valamelyik szülő távol van, akkor a másikat illeti meg a gyerekek felügyeleti joga. Na, ma van az első alklom, hogy Karen utazik, így a fiúk automatikusan az apjukkal lesznek. Ez az éjszakákra vonatkozik leginkább. Tehát akkor mi a helyzet a ma délutánnal. Mind a ketten akarják a fiúkat és mind a ketten azt mondják őket illeti meg a felügyelet. Mivel nem tudtak megegyezetni és az ügyvédeket is bevonták már a történetbe, most itt malmozok és várom, hogy kell e dolgoznom vagy sem. Bár kívülálló vagyok, még nekem is picit stresszes ez az egész történet.
Úgy néz ki Karen eladta a házat, aláírták már a papírokat, de várjuk ki a végét. Ami azt is jelenti, hogy 30 napon belül költöznünk kell. Na, de hogy hova, az még rejtély. Mivel próbálok nem belemerülni a körülöttem lévő negatív dolgokba, így igyekszem lefoglalni magam és programolni egyfolytában. Tegnap pl. Napába mentem borkostolni. Szuper volt. Napa nagyon szép hely és a borászatok annyira szépen ki vannak építve.
Hű, láttalak én téged inni valaha? :)
VálaszTörlésNem lehet egyszerű szitu, majd mesélj, hogy mi lett végül! A fiúk egyébként hogy viselik a dolgot?